Előző bejegyzésemben említettem, hogy gondok akadtak a Moonwalker elektronikájával, amit a motorok zaja okozott. Új motormeghajtót készítettem, ami csökkentette ugyan a zavart, de végső soron ez se szüntette meg a problémát, amiről végülis kiderült, hogy máshonnan származik...
Az új meghajtó több szempontból is jobb lett, mint amilyen az előző volt:
- nagyobb hűtőborda a Dual H-Híd IC-n,
- galvanikus leválasztás a vezérlő elektronikától,
- külső paralell Schottky diódák alkalmazása a kimeneten.
 |
| Kép a nyákról |
Az új hűtőbordára azért volt szükség, mert a régi nagyon kicsi volt, a járgány fél perces használata után már tűzforró lett.
A galvanikus leválasztás 2 részből áll: a vezérlés optocsatolókon keresztül történik, a H-Híd IC 5V-os tápfeszültségét pedig immáron a motorok akkumulátorai biztosítják.
Az optocsatoló egy LED-ből és egy fototranzisztorból áll. Ha a LED-en áram folyik, akkor a tranzisztor kinyit, ezáltal a bemenet és kimenet közt az információt a fény viszi át.
 |
| Forrás |
Mivel a motorok PWM-mel vannak meghajtva, lefutó élkor a tekercselés miatt erős indukált feszültség jelenik meg a motorok sarkain. A külső diódákra azért volt szükség, mivel az IC-be építettek nem volt elég hatékonyak és gyorsak ahhoz, hogy levágják ezeket a feszültség-tüskéket.
 |
| A új meghajtó kimenete oszcilloszkópra kapcsolva. Az ind. feszültség immár nem a "végtelenségekig" fut meg. |
Végezetül pedig visszatérve az eredeti problémára: a fagyási gondok igazából nem is fagyási gondok. A mikrovezérlő jól működik, a problémát az adó-vevő modul okozza. Minden jel arra mutat, hogy néha, amikor nagyon pörögnek a motorok, a modul elfelejti az inicializáláskor megadott paramétereket, és így nem is képes venni az adó által kisugárzott csomagokat. Próbálok erre megoldást találni, de addig átmenetileg bizonyos időközönként újrainicializáltatom a modult. Szóval jelenleg így jól működik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése